Adósvédelem a végrehajtási eljárásban

2022.09.05

A bírósági végrehajtási eljárás ugyan az adós vagyona ellen irányul, azonban a törvény az adós számára is biztosít jogosultságokat, illetve tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek az adós érdekeit védik. Egyik ilyen adósvédelmi rendelkezés a behajtási sorrend, mely szerint a végrehajtás során a pénzkövetelést elsősorban a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adós rendelkezése alatt álló összegből, illetve az adós munkabéréből kell behajtani. Ha előre látható, hogy a követelést a munkabérre, illetőleg a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtással nem lehet viszonylag rövidebb időn belül behajtani, az adós bármilyen lefoglalható vagyontárgya végrehajtás alá vonható. A lefoglalt ingatlant azonban csak akkor lehet értékesíteni, ha a követelés az adós egyéb vagyontárgyaiból nincs teljesen fedezve, vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva elégíthető ki.

Amennyiben az adóssal szemben fennálló követelés összege viszonylag alacsonyabb összegű, így tehát ha a tőkekövetelés - több követelés esetén az összes tőkekövetelés - összege nem haladja meg az 500 ezer Ft-ot vagy pedig nem haladja meg az 1 millió Ft-ot és egyéb követelés biztosítására zálogjog is be van jegyezve az adós lakóingatlanára, úgy az egyéb feltételek fennállása esetén a lakóingatlanra árverés akkor tűzhető ki és a becsértéke akkor állapítható meg, ha az adós a részletfizetést nem teljesítette.

A másik fontos jogosultság a tájékoztatáshoz való jog, mely alapján a végrehajtó köteles postán kézbesíteni az adós részére a végrehajtási lapot, amely tartalmaz a végrehajtással kapcsolatosan minden fontos információt. Amennyiben a végrehajtást kérő kéri, a végrehajtó a helyszínen adja át a végrehajtható okiratot az adósnak, és egyúttal felhívja őt az azonnali teljesítésre. Amennyiben további információt szeretnénk kérni a végrehajtással kapcsolatosan, úgy telefonon - ahol általános tájékoztatást tudnak adni - vagy a végrehajtó személyes ügyfélfogadásán való megjelenéskor feltehetjük kérdéseinket a végrehajtónak.

Szintén az adóst védi a végrehajtási eljárás során érvényesülő fokozatosság és arányosság, mely szerint a végrehajtást kérő rendelkezésétől függ, hogy az adós milyen jellegű vagyontárgyából kívánja követelését végrehajtani, azonban a bíróság a végrehajtási kényszer arányos, illetőleg fokozatos alkalmazása céljából a végrehajtást kérő rendelkezésétől az adós érdekében eltérhet.

Az adóst a végrehajtási eljárásban is megilleti a részletfizetés lehetősége. A végrehajtó a természetes személy adós kérelmére - az adótartozás és az adók módjára behajtandó köztartozás kivételével - megállapíthatja a részletfizetés feltételeit, ha az adós vagyontárgyainak felkutatása és lefoglalása iránt intézkedett, és az adós a végrehajtandó követelés egy részét már megfizette. A részletfizetésről a végrehajtó jegyzőkönyvet vesz fel, melynek kézhezvételétől számított 15 napon belül a végrehajtást kérő értesítheti a végrehajtót arról, hogy nem ért egyet a részletfizetés tartalmával, és annak tartalmára javaslatot tehet, valamint további biztosítékot kérhet az adóstól. A végrehajtó csak akkor vonja vissza a részletfizetési kedvezményt, ha tartásdíj vagy munkabér, vagy vele egy tekintet alá eső követelés érvénesítése iránti folyik a végrehajtás, vagy a magánszemély végrehajtást kérő úgy nyilatkozik, hogy a részletfizetés a létfenntartását veszélyezteti; illetve ha a gazdálkodó szervezet végrehajtást kérővel szemben csőd-, felszámolási vagy végrehajtási eljárás van folyamatban. Más esetben a végrehajtást kérő a részletek összegére és azok számára vonatkozóan tehet észrevételt, de nem kérheti azt, hogy a végrehajtó ne adjon az adósnak részletfizetést. Így a végrehajtó magánszemély végrehajtást kérő esetén 6 havi, jogi személy végrehajtást kérő esetén pedig 12 havi időtartamban állapítja meg a részletfizetés idejét, továbbá a részletfizetés megállapítását további részteljesítéshez kötheti.

Ha a végrehajtást kérő 15 napon belül semmilyen észrevételt nem tesz a jegyzőkönyvre, akkor a részletfizetési feltételeket az ő részéről elfogadottnak kell tekinteni.

A végrehajtó a végrehajtást kérő hozzájárulása nélkül is állapíthat meg részletfizetést az adós számára - jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet végrehajtást kérő esetében legfeljebb 1 évre, természetes személy esetében legfeljebb 6 hónapra, havi egyenlő összegű részletekben -, ha megtette az intézkedéseket az adós számláinak, munkabérének, ingóságainak végrehajtás alá vonása iránt, de azok eredményeként a tartozás teljes összegét nem sikerült behajtani és még nem került sor korábban részletfizetés engedélyezésére, az adóssal szemben 500 ezer Ft-ot meg nem haladó összegű pénzkövetelés behajtására indult végrehajtás vagy pedig 1 millió Ft-ot meg nem haladó összegű pénzkövetelés behajtására indult végrehajtás, de más követelés biztosítására zálogjog is be van jegyezve az adós lakóingatlanára, és a követelés behajtása érdekében az adós lakóingatlanának árverésére lenne szükség.

Szintén az adós érdekeit védi, hogy a végrehajtást foganatosító bíróság az adós kérelmére kivételesen felfüggesztheti a végrehajtást, ha az adós a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülményt igazolta, és az adóst a végrehajtási eljárás során korábban nem sújtották rendbírsággal. A bíróság a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülmények körében kiemelten értékeli különösen az adós által eltartásra köteles és tartásra szoruló személyek számát, az adós vagy az eltartott személy tartós és súlyos betegségét, a végrehajtási eljárás során bekövetkezett és az adóst is sújtó természeti katasztrófát. Ha a végrehajtás ingatlan birtokba adása iránt folyik, felfüggesztés az adós kérelmére egy ízben, legfeljebb 6 hónapra rendelhető el.

Az adós ingatlanának végrehajtási értékesítése esetén az adóst kiköltözési kötelezettség terheli, melynek elhalasztása iránt a becsérték közlésének kézhezvételétől számított 15 napon belül terjeszthet elő kérelmet a bíróságnál.

Az adósvédelem további biztosítéka a végrehajtási kifogás, mely alapján a végrehajtó intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása miatt, amennyiben az a végrehajtási eljárás szabályait, vagy az adós jogait lényegesen sértette, végrehajtási kifogás nyújtható be a végrehajtást foganatosító (végrehajtó székhelye szerinti) bírósághoz. A végrehajtási kifogást a végrehajtónál kell - a bíróságnak címezve - benyújtani, a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napon belül. A végrehajtási kifogás benyújtásakor 15.000 Ft összegű illetéket kell leróni.


A cikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A Kozák Ügyvédi Iroda a jelen cikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.