A kisadózó vállalkozók tételes adójának (KATA) új szabályai

2022.07.29

2022. szeptember 1. napján lép hatályba a a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény, mely a korábbi szabályozást jelentősen megreformálta.

A törvényhez fűzött indokolás szerint a cél, hogy olyan új törvényi szabályokat alakítson ki, amelyek - megőrizve a kisadózó vállalkozások tételes adójának pozitív eredményeit - biztosítják, hogy az adónem továbbra is elsősorban az eredetileg megcélzott személyi kör, a ténylegesen is vállalkozási tevékenységet folytató legkisebb adóalanyok számára legyen vonzó adózási alternatíva. A cél a jövőben is az, hogy a lakosság részére saját szolgáltatást nyújtó, terméket értékesítő egyéni vállalkozó kapjon lehetőséget arra, hogy a tevékenységét terhelő valamennyi közteher-fizetési kötelezettségét csekély adminisztráció mellett, méltányos mértékű tételes adó megfizetésével teljesíthesse.

Az új szabályozás szerint az adó alanya a főfoglalkozású egyéni vállalkozó, ha az állami adó- és vámhatóságnak bejelenti, hogy adókötelezettségeit az új rendelkezések szerint teljesíti.

Az egyéni vállalkozó főfoglalkozású, kivéve azt, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:

a) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll,

b) Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,

c) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,

d) a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,

e) olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül,

f) rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű,

g) a kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül,

h) a kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül nem kiegészítő tevékenységet folytató, az Evectv. szerint nyilvántartásba nem vett, az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozónak minősül,

i) nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll,

j) a köznevelési intézményben, a szakképző intézményben vagy a felsőoktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat, azzal, hogy a 25. életévének betöltéséig idetartozik a tanulmányait szüneteltető kisadózó is.

A kisadózói adóalanyiság a választás bejelentését követő hónap első napjával jön létre, azzal, hogy a tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozó bejelentését az állami adó- és vámhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesítheti.

Nem választhatja az adóalanyiságot az az egyéni vállalkozó, akinek az adószámát a NAV a bejelentés évében vagy az azt megelőző 12 hónapban törölte, vagy aki a bejelentés időpontjában adószám törlésének hatálya alatt áll; valamint aki ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből az adóalanyiság választásának évében bevételt szerzett.

Megszűnik a kisadózói adóalanyiság:

- ha a kisadózó bejelenti, hogy adókötelezettségeit a jövőben nem e törvény szabályai szerint teljesíti;

- ha a kisadózó egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik;

- ha az adóalanyiság időszakában a NAV számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapít meg;

- ha a kisadózó adószámát a NAV véglegessé vált döntéssel törli;

- ha a kisadózó nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot;

- ha ingatlan bérbeadásból, üzemeltetésből bevételt szerzett;

- ha az Art. szerinti kifizetőtől szerez bevételt, kivéve a taxis személyszállításból származó bevételt, továbbá a fizetési számlán jóváírt kamatot.

Az adóalanyiság megszűnésének évére és az azt követő 12 hónapra az adóalanyiság ismételten nem választható.

A tételes adó mértéke havonta 50 ezer forint, melyet az adóalanyiság fennállásának minden megkezdett naptári hónapjára, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig meg kell fizetni.

Az a kisadózó, aki a naptári év minden hónapjára köteles a tételes adót megfizetni, a bevételének naptári évben elért összegéből a 18 millió forintot meghaladó rész után 40 százalékos mértékű különadót kell fizetnie. Ha a kisadózó nem köteles minden hónapra a tételes adót megfizetni, a különadót a kisadózói bevételének az adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és a keretösszeg egytizenkettedének szorzatát meghaladó része után fizeti meg.

A különadót az adóévet követő év február 25. napjáig vagy - ha az adóalanyiság év közben szűnik meg - az adóalanyiság megszűnését követő 30 napon belül vallja be és fizeti meg a kisadózó.

Nem kell megfizetni a tételes adót azon hónapokra, amelyek egészében

- táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban részesül,

- katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,

- fogvatartott, vagy

- egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette,

kivéve ha tevékenységet végez, különösen, ha az említett időszakban bevételt szerez.

A tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig a kisadózónak be kell jelentenie a NAV-nak, ha a tárgyhónapra vonatkozóan nem keletkezik adófizetési kötelezettsége.

A kisadózó az adóalanyiság időszakában mentesül a gazdasági tevékenységével összefüggő alábbi közterhekkel kapcsolatos kötelezettségek alól:

- az Szja tv. szerinti vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése;

- a saját maga után fizetendő személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék megállapítása, bevallása és megfizetése;

- a szociális hozzájárulási adó megállapítása, bevallása és megfizetése.

Nem mentesül ugyanakkor az általa foglalkoztatott magánszemélyek foglalkoztatására tekintettel juttatott jövedelmek után teljesítendő adókötelezettségek alól.

A kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül.

Jövedelemigazolás kiállításának szempontjából a kisadózó jövedelmének a kisadózó utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 százaléka minősül.


2022. augusztus 31-én a törvény erejénél fogva megszűnik a kata adóalanyiságuk azoknak, akik nem felelnek meg az új szabályozásnak, így az érintett vállalkozásnak el kell döntenie, hogy milyen szabályok szerint adózik a továbbiakban. Azon egyéni vállalkozók, akik nem felelnek meg a fenti feltételeknek, azok választhatják az átalányadózást, amennyiben annak feltételeinek megfelelnek. Ha az egyéni vállalkozó az átalányadózást választja, azt 2022. augusztus 1-től 2022. október 31-ig jelentheti be. Aki nem nyilatkozik az átalányadózás választásáról, annak 2022. szeptember 1-től a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint kell adóznia. A régi katásként működő egyéni cég, kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság, valamint az ügyvédi iroda eldöntheti, hogy a kisvállalati adót (kiva) vagy a társasági adót (tao) választja.


A kisadózó vállalkozások teendőit a NAV honlapján részletesen megtalálják az alábbi linkre kattintva:

https://nav.gov.hu/ado/uj-kata/-a-kisadozo-vallalkozasok-teendoi-az-uj-kata-miatt


Az új katával kapcsolatos információs füzet a NAV honlapján már megtalálható az alábbi linkre kattintva:

https://nav.gov.hu/pfile/file?path=/ado/uj-kata/Uj_kata_-_informacios_fuzet.pdf1


A cikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A Kozák Ügyvédi Iroda a jelen cikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.